Lélegeztető gép van többféle. Deme az első napon egy alapgépre került, amin kiderült, hogy ügyesen lélegzik, ezért áttették egy félig-meddig önálló légzést biztosító ún. CPAP gépre. Pár nappal később viszont visszakerült az eredeti masinára, hogy több energiája maradjon az emésztésére. Miután ez is sikeresen beindult, visszakerült Demére a CPAP gép némi módosítással. Ezúttal nem az orrába dugtak egy csövecskét, hanem egy miniatűr maszkot kapott a nózijára. Ám Demének ez kevésnek bizonyult. Már az első perctől a maszk leszerelésén munkálkodott szó szerint kézzel-lábbal. Másnap pedig arra jöttem be, hogy maszkocska sehol, a lélegeztető pedig a szájában. A rendellenesség nem is tűnt fel, amíg a szájából az apró ujjacskák egy laza mozdulattal átették az orra alá. Ekkor riasztottam a nővérkéket. Másnap Deme valahogy furcsának tűnt. Kb. 5 perc elmélyült nézegetés után esett le, hogy az a furcsa, hogy látom a gyerek teljes arcát, mivel nincs rajta/előtte/beledugva semmi. Innentől kezdve már csak egy mellé helyezett maszk biztosítja a szükséges extra oxigént.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése