A csúszdázók között ismerős pofit fedezek fel. Mellbe vág persze az érzés, mert hát honnan a manóból ismernék én egy debreceni kisgyereket! Processzorom teljes kapacitáson dolgozik, éééés hamarosan beugrik a válasz, FÉSZBUK! A csúszdán randalírozó szöszi lányka pedig nem más, mint M. Dorka, Demeter koraszülött-inkubátoros-kórházi szobás bajtársa, akit rendszeresen látok és lájkolok szülei híradása nyomán. Persze egyből kipattant a közös fotó ötlete is a fejemből, már csak a nevezett ifjú hölgyet kellett meggyőznöm, hogy csatlakozzon Deméhez egy kattintás erejéig.
Dorka persze jól nevelt gyerek, mit sem ér nála a "Szia, Te ugye M. Dorka vagy?" szöveg. Gyanúsan méreget gombszemeivel a komp feljárójánál. Aztán bevetem a titkos lexikát, úgy mint "koraszülött", "inkubátor", "toxémia", na, erre már megenyhül. Az eredmény pedig önmagáért beszél. Ki hitte volna, hogy egyszer végre így is látjuk a két kis csirkefogót!
